|
 Az elfelejtett házi szennyvízelhelyező létesítmények, avagy néhány szó a pomázi csapadékvíz-hasznosítás fejlesztése érdekében.
A globális éghajlatváltozás nyomán a Föld sok vidékén számottevően módosulhatnak a környezeti viszonyok - az emberi közösségek számára új feladatok sokaságát teremtve. A váratlan események, esetleges károkozások, katasztrófák megelőzése, mérséklése érdekében ezért alapvető feladatunk az éghajlatváltozás várható hatásaira való felkészülés – globális és lokális szinten egyaránt. Szép és előremutató kísérlet erre az a kezdeményezés, melynek keretében Pomáz városa igyekszik konkretizálni az éghajlatváltozás várható helyi hatásait, az erre való felkészülés lépéseit, illetve az esetleges hátrányok megelőzésének módozatait. E jövőbe tekintő szemlélet, kezdeményezés eredményeként nem is olyan régen született meg Pomáz települési vízgazdálkodási klímastratégiája (Dulovics D.-né - Dulovics D. 2009), melyhez – a várost kevéssé ismerő kívülállóként – csupán egy gondolat erejéig szeretnék hozzászólni.
A klímaváltozás településeink életét befolyásoló hatása Magyarországon legkarakterisztikusabban a vízgazdálkodás területén érvényesülhet. Az éves csapadékmennyiség csökkenése nyomán mérséklődhet a rendelkezésre álló vízkészlet. A melegebb időjárás miatt jelentősen növekedhet a potenciális párolgás mértéke. Az intenzív csapadékesemények következtében szaporodhatnak a belterületi elöntések (a kisvízfolyások, csapadékvíz-elvezető árkok túlfolyása/túlterhelődése miatt). A csapadékvíz tehát fontos összetevője (kérdése) lehet a jövendő települési vízgazdálkodásának. Pomáz vízgazdálkodási klímastratégiájában erre részletesen kitértek a szerzők, utalva a tetőfelületekre hulló csapadékvíz hasznosítására, e tevékenység helyi szintű - esetleg a településen belül területileg (földrajzilag) is differenciált - ösztönzésére, támogatására*. A csapadékvíz hasznosítása kapcsán azonban fontosnak érzem felhívni a város figyelmét az egykori házi szennyvízelhelyező létesítmények átalakításának a lehetőségére. A közcsatornázás fejlődése nyomán feleslegessé váló házi szennyvízelhelyező létesítményeket az esetek jelentős részében át lehetne alakítani csapadékvíz-gyűjtő ciszternákká – még akkor is, ha valamely okból kifolyólag ezeket korábban nem sikerült vízzáró kivitelben elkészíteni**. Egy ilyen átalakítás becsült költsége – egyes számítások szerint - a fele lehet egy új lakossági (háztartási) ciszterna építési árának!
Pomázon a 2001-es cenzus tanúsága szerint közel 2400 háztartás helyezte el a szennyvízét házilag, a közcsatorna-hálózat fejlesztése nyomán ezért nagy számban szabadulhatnak fel efféle, értékes műszaki létesítmények! Érdemes lenne tájékoztatni e lehetőségről a lakosságot, ösztönözni a tulajdonosokat a szennyvíz-elhelyező létesítmények átalakítására! Ez is része lehet a klímastratégiának, a globális felmelegedésre való felkészülésnek. A lakosok/intézmények által gyűjtött, helyben tartott csapadékvíz hozzájárulhat a település zöld arculatának a megőrzéséhez, hiszen az „esővíz” öntözővízként funkcionálhat az esetleges vízellátási korlátozások, vízbeszerzési nehézségek idején; sőt a ciszternák üzemeltetése némi, csekély részt vállalhat az intenzív csapadékhullások nyomán bekövetkező, a belterületi lefolyáshoz kapcsolható „árhullámok” mérséklésében is. Tehát, azokon a településrészeken, ahol az önkormányzat úgy véli, hogy a csapadékvíz-visszatartásnak lehet valamiféle előnye, érdemes lenne felmérni a még meglévő egykori, vagy akár ma is üzemelő házi szennyvízelhelyező létesítményeket, illetve ösztönzőket kidolgozni ezek jövőbeli hasznosítására.
Hivatkozott irodalom:
Dulovics D.-né – Dulovics D.: Pomáz város települési vízgazdálkodási klímastratégiája, HÍRCSATORNA, 2009/6, pp. 16-29.
* A központosított (települési, településrésznyi szintű) csapadékvíz-gyűjtés lehetőségére is érdemes felhívni a pomáziak figyelmét (ez esetben nem okvetlenül csak a tetővizek kerülhetnek összegyűjtésre és hasznosításra).
** Ennek lépései a következők lehetnek: a „volt szikkasztó” alapos kitisztítása, a belső felületek bitumenes vastaglemezzel való szigetelése, majd a bitumenes lemezek biztosítása (alaposabb rögzítése) egy szigetelésvédő fallal - Tóth Gyula építési vállalkozó közlése (Piliscsév).
Forrás: Klímabarát.hu |
