A vízpolitika lehet a magyar EU-elnökségnek arculatot adó prioritás. A Fidesz szakpolitikusai az Unió Víz Keretirányelvének (VKI) aktualizálását sürgetik, hogy csökkenjenek az aszály és a vízhiány okozta problémák. A várhatóan kormányzó párttá váló közép-jobb nagy lehetőséget lát a kék aranyban.

Az Európai Unió soros elnökeként, 2011 első felében Budapest elsődleges prioritásként kívánja kezelni a vízpolitikát. Bár Európában még nincs hiány belőle, Afrikában már „kék aranyként” beszélnek a vízről. Magyarországon európai viszonylatban a legtöbb a folyóvíz, ám annak kihasználása sok esetben pazarló.

Egy tíz perces zuhanyzással mintegy száz liter vizet fogyasztunk el, ami nagyjából kétszerese annak a mennyiségnek, amit egy afrikai nyomornegyedben egy teljes nap alatt használ el valaki. E mellett egy 2005-ös felmérés szerint az Unió akkori 25 tagállamában a lakosságnak majdnem fele (47 százalék) aggasztónak tartja a vizek szennyezettségét is.

Az Európai Unió által 2000-ben elfogadott Víz Keretirányelv koherensen igyekszik megoldást találni a vízgazdálkodás és a vízminőség szerteágazó problémáira, ám ez, a választásokat nagy valószínűséggel megnyerő fideszes szakpolitikusok szerint mostanra jelentős felülvizsgálatot igényel.

Nagy Andor, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke egy tegnapi (március 31.) konferencián kifejtette, 2012-re ki kell dolgozni egy víztakarékossági stratégiát, hogy megszűnjön a vízfelhasználás pazarló gyakorlata. A képviselő hangsúlyozta, hogy az aszály és a vízhiány gyakorisága és mértéke egyre növekszik, így az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Budapest változtatásokat kell, hogy javasoljon a Víz Keretirányelv vonatkozó részeiben.

A magyar elnökségnek nem lesz sok ideje arra, hogy felélessze a tíz évvel ezelőtt indult vízpolitikát a tagállamokban, hiszen a VKI előírásai szerint „az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot”.

Magyarország ugyanakkor nem áll rosszul a VKI végrehajtásával: 2009 végére, menetrendszerűen elkészült az ország Vízgazdálkodási Terve (VGT) .

Szakértők és szakpolitikusok egyetértettek abban, hogy a 2011-es magyar elnökség szempontjából a Duna-stratégiának (EDS) - mint makroregionális fejlesztési projektnek - komoly szerepe lesz, különösen azért, mert az elnökség egyik prioritása a vízgazdálkodás.

A VGT hangsúlyozza, hogy a Duna első állapotértékelésének eredményeként a folyó teljes hosszának 58%-át sorolták kockázatos kategóriába a szerves szennyezés, 65%-át a tápanyag terhelés és 74%-át a veszélyes anyagok miatt.

„Jelen VGT adatai alapján a hazai felszíni vizek rosszabb állapotban vannak a Duna vízgyűjtő többi országának vizeinél vagy az értékelési rendszerünk túl szigorú. Az eredmények felvetik az osztályozó rendszerünk felülvizsgálatának kérdését is” - olvasható a VGT összefoglalójában.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője úgy látja, a vízgazdálkodási szempontokon túl több is rejlik a Duna, mint makrorégió elképzelésében. Véleménye szerint a Duna-stratégia „a gazdátlan Közép-Európa újbóli birtokba vételének” esélyét adhatja Magyarország kezébe.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az EDS veszélyeket és esélyeket egyaránt rejt magában. Deutsch úgy véli, a veszélyeket kivédeni sokkal egyszerűbb, mint az esélyeket kihasználni.

Bár a Duna-stratégiáról szervezett nemzetközi konferencián az Európai Bizottság nemrég egyértelműen leszögezte, hogy nem juttat plusz forrást a Duna-stratégia megvalósításához, Deutsch szerint ezt nem kell feltétlenül elfogadni.

A civileknek szóló konferencián a néppárti EP-képviselő a résztvevőket arra buzdította, hogy „gondolkodjunk, tervezzünk, mondjunk véleményt végre bátran.”

Vélemények:

A Duna-stratégia a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) szerint is megfelelő eszköz a vízgazdálkodás problémáinak megoldására.

"A vízkészletek szűkössé válása miatt a vízvisszatartás mellett a vízfogyasztás okszerű csökkentésére is figyelmet kell fordítani, ebben nagy szerepet játszhatnak a víztakarékossági előírások, az új technológiák kifejlesztése és bevezetése, továbbá a szemléletformálás.

Az Európai Duna Stratégia több évtizedes időtávra készül, ezért a stratégiaalkotásban kiemelt jelentőséget kell kapnia azon változásokra történő felkészülésnek, melyek az emberi civilizációt minőségileg is új kihívások elé állítják, elsősorban az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási eseményekre, a vízkészletek jelentős csökkenésére, az olajkészletek kimerülésére." - olvasható az NFFT Duna-stratégiáról készített véleményében.