Tanácsi záródokumentumot fogadott el a Környezetvédelmi Tanács a biodiverzitásról és a vízpolitikáról 2011. június 21-én Luxembourgban. A dekarbonizációs ütemtervről viszont nem egyhangúlagos tanácsi, hanem minősített többségű elnökségi záródokumentumot szavaztak meg.

„A biodiverzitás kérdésében a vita elején nagyon távol voltak a tagállami álláspontok. Hosszú és drámai vita után sikerült az elnökségi javaslatok alapján egységes álláspontot kialakítani” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ülés utáni sajtóértekezleten.
A biológiai sokszínűség védelméről hozott tanácsi záródokumentum elősegíti, hogy minél előbb elkezdődhessen az Európai Unió 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiájának kidolgozása, amely az élővilág sokszínűségének megőrzését irányozza elő a következő tíz évre. A fő célt az Európai Tanács 2011 márciusában tűzte ki. Eszerint 2020-ra meg kell állítani a fajok pusztulását és az ökológiai rendszerek degradálódását.
A luxembourgi ülésen elfogadott záródokumentum kompromisszumos: a tagállamok a stratégia egészét támogatták, a stratégia hat konkrét célkitűzését viszont csak tudomásul vették.
A magyar elnökség egyik fő törekvése volt, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének fontossága beépüljön a közgondolkodásba, és megkerülhetetlen szempont legyen a politikai és szakmai döntéseknél.
A Tanács a második félévben, a lengyel elnökség alatt részletesebben is meg fogja vitatni a biodiverzitási stratégiát. „Ezzel a döntéssel a világméretű erőfeszítések új lendületet kaphatnak. A következő, lengyel elnökség kellő támpontokat kapott ahhoz, hogy ki tudja dolgozni a kapcsolódó döntések részleteit” – tette hozzá a magyar miniszter.

Teljes egyetértés a vízpolitikai stratégiáról
A vita nélkül elfogadott vízpolitikai záródokumentum nagyban hozzájárul az Európai Unió új vízstratégiájának megalapozásához. A dokumentum kiemeli, hogy a klímaváltozással felerősödnek majd a szélsőséges időjárási jelenségek. Ezeket úgy lehet enyhíteni, ha összehangolják a területhasznosítást, a mezőgazdasági politikát, a természetvédelmet, többek között az árterek helyreállítása vagy újraerdősítés céljából.
A miniszterek elmondták, mit várnak a Bizottság 2012-re ígért vízpolitikai munkaanyagától. A vízpolitika a magyar elnökség egyik kiemelt prioritása volt. Az EU környezetvédelmi miniszterei márciusban a gödöllői nem hivatalos ülésen kezdték el a közös gondolkodást Európa vízkészleteinek jövőjéről, a fenntartható vízgazdálkodásról, a szélsőséges időjárási jelenségek – árvizek, belvizek, aszályok – következményeinek enyhítéséről.
A vízstratégia kiemeli, hogy világméretekben egyre nagyobb az ivóvíz iránti igény, miközben 2030-ra a Föld összes ivóvízkészlete 40 százalékkal csökkenhet.