A víz különleges örökség, amelyet őrizni és védeni kell - hangzott el a Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok című tanulmánykötet szerdai bemutatóján a Magyar Tudományos Akadémián.

A kötet az MTA által 2009-ben elindított köztestületi stratégiai programok keretében látott napvilágot. Mint Pálinkás József kiemelte, hiánypótló műről van szó, amely hozzájárul "a nemzet jólétéhez. Olyan mű, amely hosszú távra valóban megalapozhatja Magyarország vízügyi stratégiáját, segít, hogy tudományosan végiggondolt döntések szülessenek arról az óriási értékről, amelyet a hazai vízkészletek jelentenek".
Az MTA elnöke rámutatott, hogy globalizálódó világban a vízzel kapcsolatos problémák sokkal összetettebben jelentkeznek, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Magyarországon az átfogó vízstratégia tizenöt éve várat magára, annak ellenére, hogy hidrológiai és vízgazdálkodási szempontból a "legek" országa: nemcsak hogy a Föld egyik legzártabb medencéjének a legmélyén helyezkedik el, hanem Európa árvizektől leginkább veszélyeztetett országa is. Az elmúlt száztíz év huszonnégy jelentős árvízéből tizenhárom az utóbbi húsz évben történt — idézte fel, hozzáfűzve, hogy a beérkező vízmennyiség alapján egyszerre jellemzi a vízbőség és a vízhiány, ahogy a készletek egyenlőtlen eloszlása is. Az ország síkvidékén fennáll a belvíz, de az aszály veszélye is, amely utóbbi legfőbbképpen az Alföldet és a Tisza vidékét sújtja.
Pálinkás József a kötetet a döntéshozók mellett a nagyközönségnek is ajánlja, hiszen "a vízgazdálkodás műszaki és tudományos kérdés, de egyben a közgondolkodás kérdése is, mert a víz és a környezet közös ügyünk".
A kötet szerkesztője, Somlyódy László akadémikus, a BME professzora átfogó vízgazdálkodási stratégia szükségességét indokolva hangsúlyozta, hogy "az utolsó órában vagyunk". Szavai szerint a készletek fogyóban vannak, az igények nőnek, és figyelembe kell venni az éghajlatváltozás vízügyi hatásait is. A prognózisok alapján a Kárpát-medence éghajlata mediterrán irányba tolódik el, vagyis melegebbé és szárazabbá válik. Várhatóan csökken a csapadékos napok száma, miközben nő a nagy mennyiségű csapadékok gyakorisága és a száraz időszakok hossza. Az éghajlatváltozás miatt az egyes alföldi régiókban a hasznosítható felszín alatti vízkészlet 2050-re akár felére is csökkenhet. "Nélkülözhetetlen egy hosszú távú, integrált tervezési rendszer" - szögezte le Somlyódy László.
Véleménye szerint a stratégiai feladatok egyike a koncepcióváltás: még mindig a vizek gyors levezetése a meghatározó, holott napjainkban szinte minden érv a visszatartásra és a tározásra ösztönöz. Mára világossá vált, hogy a töltések fokozatos emelése nem jelent hosszú távon fenntartható megoldást, a védekezésről a megelőzésre kell váltani — mondta. — Új stratégiára elsősorban a Tisza völgyében, az árvíz által leginkább sújtott térségben van szükség.
"A vízpolitikát a korábbiaknál koherensebbé kell tenni ahhoz, hogy más ágazatok politikáival összhangban legyen" — fejtette ki Somlyódy László, rámutatva, hogy jelenleg külön tervezik az ár- és belvízvédelmet, a mezőgazdaság vízszükségleteit, ahogy a regionális fejlesztéseket is.
Reich Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke a vízügyben kialakult átláthatatlan rendszerről beszélt. Ismertetése szerint az állami vízügyi szolgálat központi és területi irányító szerveit 1990 és 2009 között tizenkilencszer változtatták meg. A vízgazdálkodási törvényt 1995 óta 24, a környezetvédelmi törvényt pedig 28 alkalommal módosították, a vízközműveket 400 szervezet működteti. Mint a tagozat elnöke aláhúzta, az árvízvédelem sikeres, annak ellenére, hogy csak a töltések 60 százaléka felel meg a biztonsági követelményeknek.
A kötetből kiderül, hogy az elmúlt tíz-tizenkét év árvízi védekezési költsége mintegy ötven-, a töltések helyreállítása harmincmilliárd forintba került, a károk becsült értéke meghaladta a százötven milliárd forintot.
Az árvízi védekezés országos kiépítése 250-350 milliárd forintba kerülne. A beruházás, amely jelentősen mérsékelné a védekezési költségeket és a károkat, egy évtized alatt megtérülne.

Forrás: MTI